Egy nagyon pozitív példa, mégis vegyes, felzaklató, olyan gyorsan eltűnt az egész nap, pedig nem volt eseményektől mentes. Olyan, mint a vidámparkban az a szerkezet, miről nem tudod, hogy most jobbra, vagy balra, vagy fejjel lefelé fog lökni. Nem tudod kiszámítani.
A munkában a tréning folytatódott. Szerencsére a trénerünk, Jakub jópofa - különben már mondanám, köszönöm, ennyi elég volt :D azon kívül azóta két másik magyarral bővültünk ugye. Az egyik egy srác, aki nagyon viccesen nevet meg vigyorog, a másikuk pedig szintén egy erdélyi hölgy, aki a tollat - fonetikusan - pixnek hívja. Jó, hogy az asztalunkon úgyse lehet majd toll, ez nem kerül majd szóba telefonbeszélgetések folyamán.
Reggel elmentem az erkölcsimért. Új cipőben. Jó választás volt. Az erkölcsimet is megkaptam. Majd irány a munkahely: ott meg az EÜ biztosító számomat kaptam meg.
Nagyon jó, egyre inkább felfegyverkezve érzem magam :D
A kettő között felhívtam egy fogorvosnőt, akit ajánlottak. Kérte, hívjam vissza délben.
Ebédidőben elrohantam, hogy dokumentumot szerezzek arról, hogy van ilyen számom. Még jó, hogy nagyjából a munkahely, a biztosító ugyanabban az épületben található.
És felhívtam a nőt. Ő kitalálta, hogy nekem inkább a kórházba kéne elmennem... elküldte a címet, nagyon jó. Valószínűleg nem szájsebész.
Ezért is kellett nekem ez a papír. Tréning után – ami hál’ Istennek, fél 6-kor befejeződött, kilőttem, és irány a kórház.
Jó, hogy a fogászatot is leírta nekem csehül, mert külön épületben volt. Ott egy szőke nőnek magyaráztam angolul, mi van. Kérte, hogy üljek le itt és itt.
Gyanús kezdett lenni, amikor valahányszor a folyosó túlsó végéből egy ajtónyitó hang megszólalt, és azok, akik onnan kiléptek, rögtön bemehettek a fogászatra. Sőt, tárt ajtókkal várták őket. Szerencsémre ott volt egy hölgy, aki tudott angolul, mert a fő koordináló orvosnő nem. Később a hölgyről kiderült, szlovákiai, és neki is a bölcsességfog zavaró tényező. Csak ő még nincs túl azon, hogy kivegyék.
Talán kevesebb mint 1 órát vártam. . .
 | |
| Ez csak egy utcarészlet. Semmi köze a fogászathoz. |
A fogorvosnő, akivel telefonon beszéltem, azt mondta, vigyek könyvet, sokan szoktak várni. Hát, nem várt kb. senki rajtam kívül, de így is vártam 1 órát.
Végül behívtak, akkor láttam, hogy ilyen kis fülkék vannak, tehát, egyszerre több embert kezelnek.
Odavezettek egy talán indiai származású pasihoz, harmincas volt. Tudott angolul, nagyon szimpatikusan kezelt. Kijelentette, hogy a bölcsességfogam helyei meggyógyultak:) de valszeg nem mondhatták nekem, hogyan kell rehabilitálnom a szájzáramat. Hát, nem mondták...
Adott otthonra vagy 20 fapálcikát (amivel a nyelved nyomják le), hogy fokozatosan egyre többet tegyek majd bele a számba fél percekre, de csak annyit, amennyitől épp, hogy nem fáj. 2-3 hét alatt elmúlik. Infralámpa vásárlását is javasolta. Azt hiszem, az nem fog menni, de lehet, depozitért kikérem a hotel recepciótól a vasalót, és azzal melegítem majd a szám oldalát...
Elég szomorú, hogy nem tudtam erről, hogy nekem ezzel dolgoznom kell, holott egy szájsebésznél, s egy fogorvosnál is jártam. Ezt nekem egy szóval se mondták, hogy nekem erre figyelnem kell. 👀
Felajánlotta a srác, hogy kiveszi a bölcsességfogaimat akár ott is. Megköszöntem, hogy most nem kérem. Mondta, hogy nem is most :) egyszóval teljesen pozitív benyomás volt, igen kedves. 👌
Idősebb nővérek ? közölték velem, hogy 90 korona lesz. Jaj, de jó. Csak 200-as volt nálam. Mondták, hogy smaller. De hát nekem nincs. Azt mondja az egyik: oké, ezt fogjam meg, mindjárt kész a papír és menjek, kezembe nyomta a táskámat. :D
Úgyhogy még fizetnem sem kellett.
Csilla unokatestvérem meglátása, hogy nálam mindig van valami a fogászaton a fizetésnél - ja, a múltkor 215 ezret akartam fizetni, most is sokkal többet, aztán nem kellett nekik a pénzem :D
Hazafelemenet bementem a Billába, vettem magamnak egy iszonyú rossz ízű limonádés alkoholmentes sört (tényleg ihatatlan), egy fagyit, meg szőlőt. Gyakorlatilag ezen élek egyébként.
Most pedig beküldtem a TB lemondásomat Magyarországon.
Úgyhogy ezzel az elküldéssel mindent elintéztem, amit kellett. Már csak holnap kell átvennem a bankkártyámat, és teljes lesz a kép. Ja, meg a lakcímkártya. Arról senki se mondott semmit. De azt majd csak szállásszerzés után.
Arra értem haza, hogy a kis denevért és a manócskát a takarítónő ráfektette a párnámra úgy, hogy a manó a denevér szárnyán feküdt.
Tegnap söröztem először, Georgetával (nasty rocker erdélyi nőci, akinek a hangja egy rokonoméra emlékeztet). Szeret dumálni, amit meg én nagyon szeretek, mert jól tudok hallgatni, és csak néha közbeszólni, kérdezni. :)
Előtte még elmentem futni...
Nem vagyok elájulva. Szerintem vizezték a sört!!!
Felháborodtam.
Mi lesz?! Hova menjek sörözni?
😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése