Haverok, buli, Pilsner

"A Valóságban nincsenek események; nincs kezdet, és nincs vég. A vászon csendes, mozdulatlan, és nem zavarja a rávetített film."

David Hawkins

_______________________________________________

Vasárnap, hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat.

A napok, a beszélgetések összefolynak, a magyarszeretteknekválaszolgatások, anyámfelhívások eltolódnak.

Vasárnap

Az IKEÁ-ba rándultunk Attilával. Egész hétvégén siralmas idő volt. 8 körül kisütött a nap. 9-re volt megbeszélve a találkozó. Na, de jó, akkor átgyalogolok Florencig.

A szélvihar levitte a fejemről a sapkámat, az újat, amiben egyébként is úgy nézek ki, mint Utcaseprő Beppo, de sajnos sikerült úgy kapnom utána, hogy nem repült le a hídról.

Megebédeltünk először is, húsgolyó satöbbi, magyar áron.

 
Még egy ilyen határozott embert, mint én, azt hittem, nem találok, de amikor Attila 10 perce azon gondolkodik, melyik szárítót vegye, és én sem tudok neki segíteni, rájövök, hogy sikerült :D

A szárító celofánostul vitorlaként működött. Én hámozót vettem Mártinak, magamnak meg olyan létfontosságú dolgokat, mint a süti illatú gyertya, illetve művirág. 

Attila hazament, én pedig bementem a Fekete Híd bevásárlóközpontba. Szerencsére a Forever 21-ben nem találtam 10.000 Ft értékért (amennyim nem is volt) rohadt jó ruhákat, így átrándultam a Tigerbe, ahol újabb félórát töltöttem teljesen feleslegesen. Mindenesetre utána a Globusban – ami egy kocsma is, meg egy szupermarket is – vettem pl. szárított banánt, Pikaot többek között.

Ezek után répatortázni szerettem volna. 10 perc sorban állás után veszem észre, hogy megvették az utolsó szeletet. Nem érdekel, akkor is lesz répatortám. Elmentem a Sokolovskára. Ott volt, hazavittem, a felét megettem.

Ne kérdezzétek, mit csináltam a nap második felében, fogalmam sincs. Éjjel egy körül aludtam el.

De ez volt az az este, hogy rákattantam a Perfect Places-re Lorde-tól, kövezzetek meg.

Hétfő

A répatorta (piakoval felturbózott) második felét hétfő reggel vettem meg. Morfondíroztam, induljak-e el futni. A héten csak egyszer voltam. Végül kihagytam. Irány a nagykövetség.

A nagykövetségre A1-el mentem, a team leaderemmel. Nagyon jót dumáltunk, miközben nagy nehezen eljutottunk a szakadó esőben a helyre, ahol is nem tudtuk elkészíttetni az útlevelet, vissza kell mennem november 7-én. Mivel nem volt nálunk euró.

Háromnegyed 11-re be is értünk a melóhelyre, előtte még meghívott egy kávéra. Ott verőfényes napsütés fogadott.

Este hiába akartam hazamenni aludni, vagy már fogalmam sincs, mit csinálni, végérvényesen kiderült, hogy a hétfő az új péntek. A csapat néhány tagja sörözni indult, Iki 1 sör után elhúzott, így egyedül maradtam, mint lány. Később Attila is lelépett, a pénzelőm, aki fizetett nekem két sört. Az utolsó söröm kifizetése Vidre maradt. Nem tudom, ő róla írtam-e már. Vid és Pád között ülök ekkor még, ugye. Nem baj. Jófejek a srácok. Gabika, Dám, Ocó van még jelen, ha volt is még valaki, elnézést tőle utólag. Azért 10-re már otthon voltam. Korán kell kezdeni itt ahhoz, hogy ennyi elég legyen.

Ha belegondolok utólag, nem tudom, hogy bírtam 3 sört úgy, hogy nem ettem előtte semmit.

ezt ne igyon senki, mert borzalmas

Kedd

A kedd nem lehetett túl emlékezetes. Talán Vid feje és bevérzett szemei, ahogy közli, ők még utána beültek a Hárfába viszkizni. Attilától ismét kölcsönkértem, most már nagyobb összeget. Szuper. Nem baj, nem akarok éhezni már. Így is salátát eszek meg szárított banánt, meg szőlőt esetleg, ami van, és úgy nézek ki, mint egy siralom. Jó vékonynak lenni, de éhezni nem.

Vltavská

Jazz koncert? Nem mentem. Betett egy hívás, ami lelombozott. Napközben gépelő munkát ígértek. Ezzel kezdődött háromnapos esti-hajnali gépelésem meló előtt, után. Nem bántam egyáltalán ettől még. Pat nagyon kedves, megköszöntem neki, hogy ennyit segít és támogat. Írta, hogy már a csapat tagja vagyok, s szeretné, ha jól érezném magam a munkában is.

Befizettem a Raiffeisenben a 30 eurót, amire adott pénzt a HR.

Szerda

November 1-je, szinte szünnap volt, de mi persze dolgoztunk. Többnyire labdáztunk, röhögőgörcsöt kaptunk Lezli fitt okosórájától, ami berezgett neki zuhanyzás közben, hogy gyorsabban, gyorsabban, te valami dinamikus mozgást végzel. Aztán én röhögtem úgy, hogy mondtam, tuti nálam is berezegne.

ezt lehet, hogy nem ezen a héten ettem

Először volt egy elveszett hívásom, ami letaglózott. Ez azt jelenti, hogy nem veszed fel, nem figyelsz oda. Hát, igen. Labdáztunk, mondom.

Cserébe megkaptam egy 90 perces hívást, ahol fordítanom kellett. Utána egy kis coaching, ami bőven elkezdődött már a hívásom alatt. Sajnos még mindig vannak homályos foltok. De ahogy Pat mondta, az ügyfél nem tudja, hogy mi nem tudjuk. Újra jöttek az újlányok, ismét egy munkaszüneti napon, talán egy hívásuk, ha volt.

Csütörtök

Csütörtökről néhány konkrét dolog maradt meg. Például hogy sikerült több mint 6 órát aludnom.
Este bekövetkezett az ültetés. Pat és A1 közé kerültem. 

csakúgy

Estére még maradt gépelésem, de elmentem a srácokkal a volt team leadernek, aki még engem interjúztatott, ajándékot venni. Már megint én egyedül, mint csaj, plusz 5-6 srác, Lezli vezetésével, olyanok voltunk, mint egy osztálykirándulás. Főleg ugye az ültetés utána releváns ez a hasonlat :D bejártuk az egész Palladiumot, az összes emeletet, mint egy marhacsorda, aztán Attila, Dám meg én elvesztünk egy ponton, mikor a többiek eltűntek, aztán megtaláltak minket, a többiek Ferrarit méregettek, a végén Lezli bevágott egy kolbászos kiflit. Mert azt hitte, hotdog, de külön lehetett kapni kolbászt meg kiflit. Úgyhogy sikeres volt az ajándékvadászat.

Ja, igen. Merthogy péntekre, szombatra buli szerveződött.

Péntek

A program a következő volt: munka, majd Ocó és Sárkány búcsúbuli a Globusban.

reggelek

A2 reggel még belém hallgatott. Jó, hogy még sose fogadtam ilyen témájú hívást. Azért megdicsért, hogy nagyon tudom, hogy kell az ügyfelekkel beszélni. Imádkozás a bónuszért, mert a hónap itt november 5-éig tart.

Sajnos nagyon rosszul hallom a hívásokat, a csehek a jobb oldalon hangoskodnak. Olyan hívásaim vannak, amik még életembe nem voltak. Jó, még csak 3 hete dolgozom full time ugye. De még a nagydarab csehet is meg kell kérdeznem, mert még a team leaderem se tud segíteni a kérdésben.

Az asztalomon rubik kocka-nehézségű logikai fajáték, amit nem sikerül a nap folyamán összeraknom.

Este még bejött egy alak, aki lépten-nyomon el akart már követni mindent, hogy beperelje a céget. Túlóráztam is egy 5 percet miatta, és majdnem elbőgtem magam. Sebaj, mehettünk inni.

Dám már az este elején közölte, nyugodtan szóljak, ha kell mani, mert fizet nekem. A végén aztán nem sejtette, hogy szaván fogom, úgy hiszem. Pedig nem is ittam olyan sokat. Ettem egy hamburgert is. Igen, egy hamburgert. Drágán, de megérte. Nagyon finom volt. 

Sokan voltunk, sokat nevettünk. Ki-be vándoroltunk, előkerült Kisanna, egyik újlány, akivel már összespanoltunk. Előkertül egy zsubrovka is, bölényfűszállal. Sárkány és Nita Takarmánynövény nevezetű helyre invitáltak táncolni. Mondtam, bírni akarom a szombatot. Sárkány, aki egyébként 37 éves lett a héten, de kb. 30-nak néz ki maximum, győzködött, hogy szombaton úgyse lesz semmi. Nem baj.

Megismertük Gabika barátnőjét, akinek ugyanaz a neve, mint nekem, és végtelenül aranyos csaj. Megismertük Pádot részegen, angolul beszélve, olyan, mint a munkában, csak szorozzuk be 15-el, és kiderül róla, hogy punk rock zenekarban dobolt. Gabika meglepődött, mikor Dám az asztal alá tudta inni, Attila nevetését szerintem még Holesovicében is hallották. A2, A1 is csatlakoztak, A1 Ocóval szkanderozott. Szólt a rockzene közben a hoki a TV-ből. Iola, Csen is ott voltak, szóval bandáztunk, mi magyarok. Pat, Dia hamar leléptek, utóbbi sört sem ivott, csak rumot. Attila tehát Nitával és Sárkánnyal indult el 11 fele, de végül hazament, miután nem vettek vodkát. Ezt persze csak később tudtam meg :D mindig nagyzol.

A végén én már csak vegetáltam, figyeltem, mint a jógyerek, a többiek dumáira, józanodtam, de jól éreztem magam nagyon.

ez csak sütőtökös pite, amit nagyon szeretném, ha valaki készítene nekem

Szombat

A keménymaga, azaz mi 1 előtt jött ki, és ugye Dám fizette mindenemet, mert kiderült, nincs nálam elég Attilapénz. Nem baj. Gabikával meg vele villamosoztunk, majd elváltunk a jindrizskánál, kínai tésztaillatú vonatra szálltunk. Otthon még szőlőztem, aztán lefeküdtem aludni. Ez volt fél 3-kor.
8-kor persze már keltettek a gyerekek...

Nekiláttam porszívózni, port törölni. A mosást holnapra hagyom.

chateu

Reggelire müzliszeletet, ebédre répás-borsós-humuszos salátát, khakiszilvát, szőlőt, szárított banánt ettem, kávét ittam. Ez viszonylag sok az elmúlt napokhoz képest.

Gépeltem is, futni is voltam délelőtt, szóval nagyon hasznos voltam. 10 km-t sikerült, nagyon könnyedén. Hála a hambinak! A Stromovka parkon keresztül mentem át Trojába, majd a fehér hídon vissza. Zenét hallgattam, anyámat végre felhívtam. Kávét, szőlőt, tejet vettem. A szőlőt nem kellett volna, a felét ki kell dobni. A szőlőnek leáldozott. De a khakiszilva isteni volt:)

Le is fürödtem már. Most pedig gépelni fogok, fél hétkor pedig irány a hajó és a vacsora. Attila elvileg megvette a Karlovy Vary buszjegyeket. Dámmal megyünk majd valamikor sütizni, és/vagy sörözni, meg kiállítást nézni ahol ideges fák vannak. A többiekkel meg...

Majd valahova, de majdnem mindegy a helyszín.

Rohannak a napok, de valahogy mégse rohannak, és nem is bánom.

Kedves budapestiek, veszprémiek, sülysápiak, angliaiak, erdélyiek, sok puszi mindenkinek. Nem vagyok elveszve képletesen sem már. Hogyha leszek is, szándékkal, majdnem saját akaratból.

péntek hajnal, instagram