Nyár - V. szakasz

Ugye csütörtök reggel van, ma megyek vissza Prágába.. már mindent bepakoltam. Tényleg mindent. annyira mindent, hogy szerintem leszakad majd a karja a pakoló embernek. Na, mindegy. Rólam nem is beszélve :D tuti, hogy Uberrel vitetem majd magam haza. De nehogy olyan szerencsétlen legyen, mint a múltkori, tuti nem fogok én rohangálni a csomagommal...

Hát, igen, tegnap Újpest-Központtól is de jó lett volna egy Uber, a másfél órás zötykölődés helyett :D metrópótló meg minden...

De hát megy azzal is a pénz. Itt jegyeket használtam, nem érte meg lukasztani.

Megpróbálom összehozni ezt a bejegyzést, mert nemsokára indul a buszom. Már kevesebb mint 2 óra múlva úton leszek újra :D azért akartam ilyen korán, hogy még a délutáni csúcs előtt beérjek, plusz, legyen időm otthon kipakolni, takarítani, vásárolni ezt-azt...

De nézzük akkor mi volt szeptember elején:)

szeptember 1. szombat

Szeptember 1-jén délután ugye hazarepültem. Hazaérés, futás, és épp, mikor hazaértem, elkezdett szakadni az eső. Még arra is emlékszem, hogy 18 km-t futottam 16 helyett. Asziszem.

Ez a T.G.I. Friday'sben készült nővéremmel. Finom volt, de ezt én is össze tudtam volna vagdosni, szerintem olcsóbban. Oda se megyünk többet szerintem, leromlott a minőségük.

De azé' kaja után mindenkinek jobb kedve van. A Remixben kötöttünk ki, ahol én nem éreztem olyan nagyon jól magam :D mondjuk úgy szakadt az eső mint állat, és a végén kb. 10 cm mély folyóban kellett végigcaplatnunk a kocsiig. A nővérem ugye nem is ivott, én meg így magányos alkesznek éreztem magam :D

szeptember 2. vasárnap

Emlékszem, nagyon szerettem ezt a reggelt, ez futás közben készült. A nagy eső, vihar utáni reggel.

És nyertem 500-at a Black Jacken, de főleg mama, mert végül anya neki adta oda ezt a szelvényt, amit véletlen otthon feledtem :D persze nem bántam, sőt. Azért jó néha nyerni. Fáraók Kincsébe sose sikerül...

Ebéd mamánál, nagyon finom hagymás disznóhúst csinált, és most is az volt, meg saláta, tejföl. Én a levest nem szeretem, rájöttem... vannak kivételek, de nem nagyon kívánom. Plusz olyan jó idő volt, ezek meg bent akartak enni a dohos lakásban, én kipakoltam a sámlikat és kinn ettünk :P

Utána le a Borfesztre. Ja, előző este nem is voltam végül a Borfeszten, nővéremmel lógtam. Amúgy Velencei-tó volt betervezve, de nem jött össze, nővérem se ment le. De ez se volt azé' rossz. Marcipán batyu, benne aszalt gyümölcsökkel. Megettem. De a jégbort meg nem ittam. Anyuval rándultunk le, rossz fagyit is sikerült választanom. Na, eszembe jutott, aznap 23 km-t futottam. Vagy 22-t.

Mert később újságoltam Kíráéknak, ahol mozidélutánra gyűltünk össze, rozéval.

Mint a képeken is látszik. Tüncicával fetrengtünk, miközben néztük a Yellow Submarine c. filmet a Beatles-től, amihez nem is ártott a pia. Nézegettük Kíra futótervét, időközben túl van a második 5 km-én, szóval gratula, innen is látszik, hogy csak kitartás, akarat kérdése a futás :D de azé remélem szerecc is futni!

Illetve lekentünk egy szélvédőt, de erről inkább nem írnék :DD beszéljen helyette a kép.

szeptember 3. hétfő

Ezek a napok nem úgy jöttek össze, ahogy terveztem, ha mondhatom ezt... cukrászda meg kaja meg minden helyett ellipszis trénereztem nővéremnél, aki elfoglalt volt, de voltam évnyitón, meg Decathlonban, ettem hagymás-mustáros tarját humusszal, ittam rizstejet, felhívtak állással kapcsolatban (ami a jövő év zenéje inkább), repültem megint a tetű Ryanairrel. Attila majdnem lekéste a repülőt. De hála égnek, hogy a Ryanair mindig késik, vagy késve indul...

szeptember 4. kedd

Ez másnap tán reggel, vagy este, vagy töktudja, mindenesetre futás közben, születésnapom előestje. Az biztos, hogy vagy napfelkelte, vagy naplemente XD 

Ez meg a vacsim, fokhagymás pita (görög hetek, Lidl!), cukkini, hagyma sütve, meg hát ugye joghurt.

Ezt nővéremtől kaptam, nagyon cukker kontaktlencsetartó.

szeptember 5. szerda

És eljött a szülinapom! Mindenki kérdezte, mit keresek bent, miközben én örültem, hogy barátok közt lehetek. Ebédszünetben elmentem és ettem joghurtos-pisztáciás-nem emlékszem milyenes fagyit sok vaníliaöntettel és meggyel. Isteni volt. A legjobb fagyi. Itt ettem a répatortát is, ha még valaki emlékszik rá :D és azóta több sütit is kóstoltam, mert Zsömivel azon a héten, vasárnap eljutottunk ide is (utána még Burgerfest is, hajaj!).

U Sadu

Ez meg volt tervezve, az U Sadu, ahova azóta már mégegyszer ellátogattunk, és szerintem még fogunk is, annyira finom itt a kaja, és annyira nagy adag, és annyira jó ár, és annyira jó helyen van, és... MINDENKINEK ajánlani tudom csak :D ez speciel Jewish steak volt ami csirke, a kolbász ne kérdezzétek, miből volt... a sör is nagyon finom, a kiszolgálás is.

szeptember 6.

Ilyen répatortát ettem (csak nem ezt a kétrépásat, én csak egyrépásat kaptam) egy egész délelőttön át, valami isteni volt, ezt tényleg sajnálom, hogy többé nem lesz benne részem. 29 CZK-ért kaptál akkora süteményeket, mint a fejed (ha nagy a fejed).

szeptember 7. csütörtök

Hogy ez hol készült, fene tudja, de Budapestre emlékeztetett és a #gemsontheground hashtagemre Instagramon :D

szeptember 9.

És ez már hétvége, szerintem születésnapi bulim és a szombat esti akármicsoda (nem emlékszem, de talán akkor volt az első pókerparti?!) után, megkaptam Zsömitől a szülinapi ajándékaim, köztük ezt a baloldali elegántos bárányt, aki remekül passzol a rondabárányomhoz (aki több mint 27 éves már). Szerintem látszik a képen, hogy meg vagyok hatva.

Egész jól befejeztem ezt a bejegyzést, most hirtelen többet nem is tudtam volna rizsázni. Vár rám egy hosszú út, és most jövök rá, elfelejtettem letölteni a sorozatot, amit terveztem :D lehet, jobban járok, ha befejezem valamelyik írásomat... úgyhogy irány Prága újra. Hogy örülök-e neki?

Összepakolnám a legjobb barátaimat egy közös városba, ha tehetném, de asszem azt maximum a Sims játékba tudnám.