Nyár - IV. rész

No, ha már aludni nem tudok, legalább hasznos legyek, nem-e? :D

Ja, mer 4 óra múlt.

Nem tudom, mi van, de úgy vágynék egy olyan alvásra, hogy bezuhanok az ágyba este 10-kor, felkelek délelőtt 10-kor. De nem megy. Hülye álmok (krokodil alakú sajttal töltött rántott hússal meg mindenféle baromsággal), fel-felébredések, érzések (már olyan értelemben, mintha egy poloska repült volna a fülembe, ezért egyik szobából a másikba költözök át, hátha ott jobb lesz). Van karika a szemem alatt is már, kettő is. Szép lenne, ha csak az egyik alatt lenne (bár ez a fajta tehetség rám vallana) :D

Most megint lehetne azt mondani, hogy túledzés, de nem hiszem. Igaz, ma még letolok egy jógát meg egy futást.

Talán többen is olvasnak mostanában, volt kollégák is, Klau és Sylvie, nagyon örülök ha szerzek néhány vicces perceket az írásaimmal:) kicsit nosztalgiáztam is, nézegettem régi bejegyzéseimet. És úgy örülök, hogy meglesznek ezek az utókornak. Durva cucc ez a Prága még a mai napig. Durva, mennyi élményt, változást hozhat az ember életébe, ha kiszakad a mindennapok környezetéből.

Lehet, hogy először drasztikus lesz. Ne félj tőle. Na jó, félhetsz. Én is féltem. Sőt. Az első három Prágás bejegyzésem címe Pánik 1, 2, 3 :D de követhettétek a folyamatot. Ahogy először még hánytam (szó szerint) a hívásfogadástól, az egésztől, amibe belevittem magam. Aztán ahogy átéltem azt a rengeteg mindent a csapat társaságában (aminek sajna a felére az alkohol miatt nem emlékszem XD na jó, de, mert nem vagyok a felejtős alkoholista-fajta), sose fogom elfelejteni. De ne temessük még azt, aminek nincs vége :D mert jövő tavaszig tuti kint leszek még.

Lényeg, hogy szakadj ki, ha már nem bírod, olyan lesz, mint egy pofon a hisztiző gyereknek, vagy egy vödör hidegvíz. Először összezavar, felháborít, kétségbe ejt, a végén viszont észhez térít. Lehet, más lesz az az ész, mint ami előtte volt, de néha nem árt egy lobotómia.

Na tessék, augusztus végéről pedig szóljon a fáma, még ezen kívül egy ilyen nyaras bejegyzés van, ami viszont már szeptember meg a szülinapom úgyvalahogy. A címkékkel már nagyon lusta vagyok amúgy, össze-vissza beállítok néhányat, ami eszembe jut :-|

augusztus 13. hétfő

Kezdetnek szívfacsaró kép jön, emlékállítás egy műanyag edénytetőnek, amin Zsömi megpattogtatta a kukoricát este. Kicsit azé' műanyagos is lett a kukorica. Még ha az a rózsaszín cukormáz lenne, egyből lenyaltam volna róla! :DD

augusztus 15. szerda

Asszem elég kerge képes lesz ez az augusztus. Attilával megöregedtünk a Globusban. Miért voltunk ott egyáltalán? Nem emlékszem :D

augusztus 17. péntek

Lájtos sörözés négyesben kedveseimmel :D Sylvie és Nika csajokkal. Tényleg nem vittük túlzásba azt a pénteket. Különben érezhetően sokkal kevesebbet iszunk, mióta nincs Dé / Vid (értitek... :D csak rá több becenevet-álnevet használtam) illetve A2 :( és nehezebben is bírjuk a sört :D

augusztus 18. szombat

Jaaa, már emlékszem, miért lájtos sörözés! Aznap éjjel utaztunk haza Zsömivel. Ez Kira szülinapi estje kedves emberkékkel és finom kajákkal. Itt talán épp az öregedős képet mutatom Oszvaldának, bár kétlem :D Egyébként a Bikás parknál voltunk egy helyen.

Ezt egyszerűen muszáj ide kiposztolnom, mindenki olvassa el. Kamu-e? Azokban a napokban láttam a Facebook-on is egy ilyen hirdetés, amit kiröhögtek. Én nem hiszem, hogy ennyi energiát feccölne egy mai fiatal a poénkodásba-átverésbe, hogy készít ilyen plakátot is és kirakja a 11. kerületbe :D és tisztára olyan régimódi apróhirdetés betűtípus. Szerintetek?

Most jöjjön pár kép másnap reggeli futásomról... augusztus 19. vasárnap, mentünk később Ásotthalomra, délvidékre látogatni hosszabb ideig. Úgyhogy előtte még jól megtoltam a futkorászást.

Azóta már az utóbbi rajzocskát (miazistenez) eltüntették. Lefutottam 2018 első 21 kilométerét. A futásról fogok külön bejegyzést írni. Jó, Budapesti látogatásról is akartam, és nem írtam mégse. De a futás olyan dolog, ami a mindennapjaim része, és néha túlzásokba esek. Amúgy Instagramon @doracycles vagyok, pedig már lehetnék @doraruns...

augusztus 19. még mindig

Vagy nem? Lényegtelen. Ami fontos, hogy megjegyezzem: falunap volt, tűzijátékot néztünk, ettünk és pihentünk. De még fontosabb, hogy fagyiztunk. Ezen a fagyizóhelyen háromszor is megfordultunk. Ez a Szent Korona Cukrászda Soltvadkerten. Ajánlom mindenkinek, aki arra jár, hogy térjen befele :D hatezer féle fagyi van. Szóval még olyan Ötezerkilencszázkilencvenhét fagyit biztos eszek az életemben. Na jó, nem, mer az olyanokat, mint a vanília, nem tartom említésre méltónak :DD

augusztus nemtudomhány

Poén-e vagy se, nem igazán készítettem képeket a nyaralásunk alatt. Ez Szeged amúgy, tetszettek az épülettalálkozások.

Az bizti, hogy jártunk egyik nap Szegeden (szerintem ez szerda volt), Soltvadkerten strandolni (szerintem ez kedd volt), levezettem Szegedre is teljesen egyedül! (mármint Zsömi ott ült mellettem, de nem nyúlt a kormányhoz :D) futni is voltam, nem is akármennyit, azt hiszem, 16 km-t. Nagyon szép, nyári időnk volt. Meglátogattuk Zsömi haverjait is, no, tán ez pont 20-a volt, azokkal is beszélgettünk.

Hozzáteszem, pénteken azért nem mentem be, mert betegszabit kellett kérjek utólagosan a napokra, ugyanis mivel ekkor dőlt el, hogy nem hosszabbítok, elcsaklizták a szabadságaim. Ja, el is felejtettem mondani, most jut eszembe az is, hogy péntekről vasárnapra majd meghaltam, mert megint rámjött a betegség, beszélni alig tudtam, nyelni se, forró teát ittam, AUGUSZTUSBAN!!!

Ásotthalmon aztán kigyógyultam a betegségből. Munkaundor? Nem kizárt. Lucie, az orvosom, nem kérdezte. Sajnált és imádatosan kedves volt, kiírt egész hétre rendesen.

Itt egy iszonyú finom kaja, Gringos Cantinába (Szeged), de mért van az olykor, hogy a másik kajája finomabb, mint a tiéd? :P

Mexikói style. Nem bírtam megenni mindet :D

Macskusz. Volt pici, szédelgő cica is, meg töröttfarkú fekete, de ezek ott lézengenek, többnyire sajátok. Két kutyus is van. Szerettem ott lenni. Csütörtökön indultunk haza. Tán ekkor jöttünk rá, hogy jó itthon. Bár akkor nem, amikor Zsömit befogták fát vágni :D végül az az emlék is megszépült neki, rájött, szereti a fizikai megerőltetéseket. Én is inkább beszálltam volna a fanyesésbe, de így is túl sokan voltak, férfiak. Ja, még egy eredmény: bekötöttünk egy routert a szomszédba :D tépélinkeset!

Errefele Zsömi ezeknek nagy szakértője, mindenki rá számít, ha hasonló gondja van.

Szóval irány haza, kivételesen blablakárral, elég későn érkeztünk, de nem volt sok baj a sráccal. Mégse szívesen utazok már blablakárral, kivéve persze, ha Michal utazik, mert ő aztán egy aranyember (még Attila utazott vele először):) Budapesten van a családja, de Prágában dolgozik, meg amúgy cseh, de tud magyarul is. Gyorsan vezetett és adott Fornettit. Igazi cukorbácsi :D

Na most mennem kell (5 óra 16 perc van, reggel), de majd folytatom :D

Itt vagyok :D már 14 is elmúlt, de ezt befejezem, nincs mese.

Csak nem akartam összecsapni, amúgy is van még sok minden ám! Pontosabban: Makács.

Ez egy fesztivál, egy tó mellett, ahová páran lerándultunk. Megérte.

augusztus 25. szombat délelőtt

Futás után, felöltözve, kupival.

Úton a villamoshoz. Pénteken is nagy buli lehetett.

Attilám, Lezli és Zsömi, már nagyon szomjas volt :D

Mondom én, aki először nyitotta ki a sörét :D talán délután 3-kor indult a vonatunk. Nem volt valami jó idő, de legalább nem esett.

Keressük a kajahelyünket, a pizzázót. Ez már Doksy. Most olvasom, hogy ez egy artificial lake amúgy, nem is természetes tó. Mindegy, arról nem is készült kép :D

Túrókrémes-kókuszos-banános-csokiszószos gofri, amit Zsömivel feleztem. Mert megtehetem :D

Drágáim. Hiányoznak.

Dia és Dám hátul. Azért én már itt kicsit spicces vótam. :D

Látszik :D

Attilán nem, ő neki ez teljesen természetes póz!

Koraeste, de már ment a parti.

Előtte Zsömivel ettünk még valami zsíros szalontüdős vagy gyomros akármit. Amiről nem tudtam, hogy az, de az lehetett. Mindegy, muszáj volt még kajálnom, éhes voltam. :D

Sok videó készült, sok kép, de még ez az egy vállalható :D DJ Brian és NFix & Candice voltak azok, akiket imádtunk. Viszont a Matamar meg Armin van Buuren... azokat hagyjuk. Akkora tömeg lett, hogy ott hagytuk Ármint :D ráadásul nem is olyanokat játszott, amiket ismertünk. De nem bántuk.

Azért ott voltunk hajnal 3 utánig, hiszen Ármin akkor kezdett :D

Ezt is megjegyzem egy életre, de az inkább a videóknak köszönhető :P

Brájen.

És ez már hazafele a vonaton. Kétszer kellett átszállni! Reggel 7 után értünk haza, ha jól emlékszem. Lezli aszondja: "na, gyerekek, ezután már el tudom képzelni, milyen lehet csövesnek lenni," mely kijelentését a váróteremben rácsos karfás vasszékeken alvás előzte meg. Én nem nagyon aludtam, utálok fel-felriadni. Dia nagyon kivolt, nekem nem volt különösebb bajom. Zsömi is kikészült. Valahogy én jól viselem ezeket 😎

augusztus 29. szerda

Aznap interjúra mentem. Azóta felvettek 2 helyre, de csak egyet vállaltam el :D ehhez az interjúhoz, ami egyébként másfél órás volt, Dé / Vid segített hozzá, először nem vettek fel a magyar csapatba, a Beneluxékhoz akartak, de végül mégis felvettek volna, csak én akkorra már elvállaltam a másik melót... sebaj. Nem kell nekem itt bérszámfejtés. Nem hiszem, hogy a jövőmben sokat akarok majd bérszámot fejteni. Persze sose árt új ismereteket szerezni. Csak épp inkább virágot kötnék, mint bérszámot fejtenék... :P

augusztus 31. péntek

És a nyár utolsó napja. Laza Salandázás újabb srácainkkal, akiket nagyon szeretünk. Azóta kialakult egy rendszeres program szombatonként, mégpedig pókerezés. Eddig két alkalom volt, a harmadik most elmaradt Attila búcsúbulija miatt (ismételten csak azt tudom mondani: NEKEM SEMMI BAJOM NEM VOLT!!! pedig fél 5-kor feküdtem le, futottam, mit tudom én...).

Nem sok mindent lehet itt megemlíteni, talán azt, hogy másnap délután utaztam haza Budapestre, és megfogadtam, hogy sohatöbbé Rájener :D aztán még vissza is azzal kellett jönnöm, azt Attila amúgy majdnem lekéste. De komolyan mondom, ez a majdnem 2 órával későbbi indulás rendszeresen kikészíti az idegeket. Akkor már inkább buszozom.

Lassan készülődöm, mert találkozom Sandyval :D humuszbárba megyünk. Ma voltam több mint 1 év után bikramjógán. Zenés volt, és nagyon jól esett. Vicces, régen sokkal rosszabbul bírtam. Most pont kellemesen izzadtam. Fogok még menni a jövő héten is. Ez is egy addiktív sport különben. Sajnos nekem a laza jógázgatás nem a műfajom. Pedig néha nem ártana lassítani.

Mióta itthon vagyok (vasárnap este) meg sem állok, alig volt pár óra, amit pihenésnek neveznék. Zsömivel 1 napot hétvégén biztos szoktunk pihenni, amikor nem csinálunk semmit. Holnap jön ő is ide. Mondhatom, hogy "kihasználom," hogy nincs itt...

Amúgy most a sarokban ülök mama foteljába, Beni meg a kanapén röhög mint állat, már sír és tök idegesítő :D Szomszédok megy a TV-ben, most ebédeltem. Beni amúgy az unokaöcsém.

Most süt a nap, szóval ez már nekem elég!:) nem mintha esőben rosszkedvű lennék - sőt, olyankor is elmegyek futni ha az volt betervezve - de mégiscsak más, ha süt a nap.

Olyan helyen kéne lakni, ahol mindig süt...