Nyár - V. szakasz

Ugye csütörtök reggel van, ma megyek vissza Prágába.. már mindent bepakoltam. Tényleg mindent. annyira mindent, hogy szerintem leszakad majd a karja a pakoló embernek. Na, mindegy. Rólam nem is beszélve :D tuti, hogy Uberrel vitetem majd magam haza. De nehogy olyan szerencsétlen legyen, mint a múltkori, tuti nem fogok én rohangálni a csomagommal...

Hát, igen, tegnap Újpest-Központtól is de jó lett volna egy Uber, a másfél órás zötykölődés helyett :D metrópótló meg minden...

De hát megy azzal is a pénz. Itt jegyeket használtam, nem érte meg lukasztani.

Megpróbálom összehozni ezt a bejegyzést, mert nemsokára indul a buszom. Már kevesebb mint 2 óra múlva úton leszek újra :D azért akartam ilyen korán, hogy még a délutáni csúcs előtt beérjek, plusz, legyen időm otthon kipakolni, takarítani, vásárolni ezt-azt...

De nézzük akkor mi volt szeptember elején:)

szeptember 1. szombat

Szeptember 1-jén délután ugye hazarepültem. Hazaérés, futás, és épp, mikor hazaértem, elkezdett szakadni az eső. Még arra is emlékszem, hogy 18 km-t futottam 16 helyett. Asziszem.

Ez a T.G.I. Friday'sben készült nővéremmel. Finom volt, de ezt én is össze tudtam volna vagdosni, szerintem olcsóbban. Oda se megyünk többet szerintem, leromlott a minőségük.

De azé' kaja után mindenkinek jobb kedve van. A Remixben kötöttünk ki, ahol én nem éreztem olyan nagyon jól magam :D mondjuk úgy szakadt az eső mint állat, és a végén kb. 10 cm mély folyóban kellett végigcaplatnunk a kocsiig. A nővérem ugye nem is ivott, én meg így magányos alkesznek éreztem magam :D

szeptember 2. vasárnap

Emlékszem, nagyon szerettem ezt a reggelt, ez futás közben készült. A nagy eső, vihar utáni reggel.

És nyertem 500-at a Black Jacken, de főleg mama, mert végül anya neki adta oda ezt a szelvényt, amit véletlen otthon feledtem :D persze nem bántam, sőt. Azért jó néha nyerni. Fáraók Kincsébe sose sikerül...

Ebéd mamánál, nagyon finom hagymás disznóhúst csinált, és most is az volt, meg saláta, tejföl. Én a levest nem szeretem, rájöttem... vannak kivételek, de nem nagyon kívánom. Plusz olyan jó idő volt, ezek meg bent akartak enni a dohos lakásban, én kipakoltam a sámlikat és kinn ettünk :P

Utána le a Borfesztre. Ja, előző este nem is voltam végül a Borfeszten, nővéremmel lógtam. Amúgy Velencei-tó volt betervezve, de nem jött össze, nővérem se ment le. De ez se volt azé' rossz. Marcipán batyu, benne aszalt gyümölcsökkel. Megettem. De a jégbort meg nem ittam. Anyuval rándultunk le, rossz fagyit is sikerült választanom. Na, eszembe jutott, aznap 23 km-t futottam. Vagy 22-t.

Mert később újságoltam Kíráéknak, ahol mozidélutánra gyűltünk össze, rozéval.

Mint a képeken is látszik. Tüncicával fetrengtünk, miközben néztük a Yellow Submarine c. filmet a Beatles-től, amihez nem is ártott a pia. Nézegettük Kíra futótervét, időközben túl van a második 5 km-én, szóval gratula, innen is látszik, hogy csak kitartás, akarat kérdése a futás :D de azé remélem szerecc is futni!

Illetve lekentünk egy szélvédőt, de erről inkább nem írnék :DD beszéljen helyette a kép.

szeptember 3. hétfő

Ezek a napok nem úgy jöttek össze, ahogy terveztem, ha mondhatom ezt... cukrászda meg kaja meg minden helyett ellipszis trénereztem nővéremnél, aki elfoglalt volt, de voltam évnyitón, meg Decathlonban, ettem hagymás-mustáros tarját humusszal, ittam rizstejet, felhívtak állással kapcsolatban (ami a jövő év zenéje inkább), repültem megint a tetű Ryanairrel. Attila majdnem lekéste a repülőt. De hála égnek, hogy a Ryanair mindig késik, vagy késve indul...

szeptember 4. kedd

Ez másnap tán reggel, vagy este, vagy töktudja, mindenesetre futás közben, születésnapom előestje. Az biztos, hogy vagy napfelkelte, vagy naplemente XD 

Ez meg a vacsim, fokhagymás pita (görög hetek, Lidl!), cukkini, hagyma sütve, meg hát ugye joghurt.

Ezt nővéremtől kaptam, nagyon cukker kontaktlencsetartó.

szeptember 5. szerda

És eljött a szülinapom! Mindenki kérdezte, mit keresek bent, miközben én örültem, hogy barátok közt lehetek. Ebédszünetben elmentem és ettem joghurtos-pisztáciás-nem emlékszem milyenes fagyit sok vaníliaöntettel és meggyel. Isteni volt. A legjobb fagyi. Itt ettem a répatortát is, ha még valaki emlékszik rá :D és azóta több sütit is kóstoltam, mert Zsömivel azon a héten, vasárnap eljutottunk ide is (utána még Burgerfest is, hajaj!).

U Sadu

Ez meg volt tervezve, az U Sadu, ahova azóta már mégegyszer ellátogattunk, és szerintem még fogunk is, annyira finom itt a kaja, és annyira nagy adag, és annyira jó ár, és annyira jó helyen van, és... MINDENKINEK ajánlani tudom csak :D ez speciel Jewish steak volt ami csirke, a kolbász ne kérdezzétek, miből volt... a sör is nagyon finom, a kiszolgálás is.

szeptember 6.

Ilyen répatortát ettem (csak nem ezt a kétrépásat, én csak egyrépásat kaptam) egy egész délelőttön át, valami isteni volt, ezt tényleg sajnálom, hogy többé nem lesz benne részem. 29 CZK-ért kaptál akkora süteményeket, mint a fejed (ha nagy a fejed).

szeptember 7. csütörtök

Hogy ez hol készült, fene tudja, de Budapestre emlékeztetett és a #gemsontheground hashtagemre Instagramon :D

szeptember 9.

És ez már hétvége, szerintem születésnapi bulim és a szombat esti akármicsoda (nem emlékszem, de talán akkor volt az első pókerparti?!) után, megkaptam Zsömitől a szülinapi ajándékaim, köztük ezt a baloldali elegántos bárányt, aki remekül passzol a rondabárányomhoz (aki több mint 27 éves már). Szerintem látszik a képen, hogy meg vagyok hatva.

Egész jól befejeztem ezt a bejegyzést, most hirtelen többet nem is tudtam volna rizsázni. Vár rám egy hosszú út, és most jövök rá, elfelejtettem letölteni a sorozatot, amit terveztem :D lehet, jobban járok, ha befejezem valamelyik írásomat... úgyhogy irány Prága újra. Hogy örülök-e neki?

Összepakolnám a legjobb barátaimat egy közös városba, ha tehetném, de asszem azt maximum a Sims játékba tudnám.

Nyár - IV. rész

No, ha már aludni nem tudok, legalább hasznos legyek, nem-e? :D

Ja, mer 4 óra múlt.

Nem tudom, mi van, de úgy vágynék egy olyan alvásra, hogy bezuhanok az ágyba este 10-kor, felkelek délelőtt 10-kor. De nem megy. Hülye álmok (krokodil alakú sajttal töltött rántott hússal meg mindenféle baromsággal), fel-felébredések, érzések (már olyan értelemben, mintha egy poloska repült volna a fülembe, ezért egyik szobából a másikba költözök át, hátha ott jobb lesz). Van karika a szemem alatt is már, kettő is. Szép lenne, ha csak az egyik alatt lenne (bár ez a fajta tehetség rám vallana) :D

Most megint lehetne azt mondani, hogy túledzés, de nem hiszem. Igaz, ma még letolok egy jógát meg egy futást.

Talán többen is olvasnak mostanában, volt kollégák is, Klau és Sylvie, nagyon örülök ha szerzek néhány vicces perceket az írásaimmal:) kicsit nosztalgiáztam is, nézegettem régi bejegyzéseimet. És úgy örülök, hogy meglesznek ezek az utókornak. Durva cucc ez a Prága még a mai napig. Durva, mennyi élményt, változást hozhat az ember életébe, ha kiszakad a mindennapok környezetéből.

Lehet, hogy először drasztikus lesz. Ne félj tőle. Na jó, félhetsz. Én is féltem. Sőt. Az első három Prágás bejegyzésem címe Pánik 1, 2, 3 :D de követhettétek a folyamatot. Ahogy először még hánytam (szó szerint) a hívásfogadástól, az egésztől, amibe belevittem magam. Aztán ahogy átéltem azt a rengeteg mindent a csapat társaságában (aminek sajna a felére az alkohol miatt nem emlékszem XD na jó, de, mert nem vagyok a felejtős alkoholista-fajta), sose fogom elfelejteni. De ne temessük még azt, aminek nincs vége :D mert jövő tavaszig tuti kint leszek még.

Lényeg, hogy szakadj ki, ha már nem bírod, olyan lesz, mint egy pofon a hisztiző gyereknek, vagy egy vödör hidegvíz. Először összezavar, felháborít, kétségbe ejt, a végén viszont észhez térít. Lehet, más lesz az az ész, mint ami előtte volt, de néha nem árt egy lobotómia.

Na tessék, augusztus végéről pedig szóljon a fáma, még ezen kívül egy ilyen nyaras bejegyzés van, ami viszont már szeptember meg a szülinapom úgyvalahogy. A címkékkel már nagyon lusta vagyok amúgy, össze-vissza beállítok néhányat, ami eszembe jut :-|

augusztus 13. hétfő

Kezdetnek szívfacsaró kép jön, emlékállítás egy műanyag edénytetőnek, amin Zsömi megpattogtatta a kukoricát este. Kicsit azé' műanyagos is lett a kukorica. Még ha az a rózsaszín cukormáz lenne, egyből lenyaltam volna róla! :DD

augusztus 15. szerda

Asszem elég kerge képes lesz ez az augusztus. Attilával megöregedtünk a Globusban. Miért voltunk ott egyáltalán? Nem emlékszem :D

augusztus 17. péntek

Lájtos sörözés négyesben kedveseimmel :D Sylvie és Nika csajokkal. Tényleg nem vittük túlzásba azt a pénteket. Különben érezhetően sokkal kevesebbet iszunk, mióta nincs Dé / Vid (értitek... :D csak rá több becenevet-álnevet használtam) illetve A2 :( és nehezebben is bírjuk a sört :D

augusztus 18. szombat

Jaaa, már emlékszem, miért lájtos sörözés! Aznap éjjel utaztunk haza Zsömivel. Ez Kira szülinapi estje kedves emberkékkel és finom kajákkal. Itt talán épp az öregedős képet mutatom Oszvaldának, bár kétlem :D Egyébként a Bikás parknál voltunk egy helyen.

Ezt egyszerűen muszáj ide kiposztolnom, mindenki olvassa el. Kamu-e? Azokban a napokban láttam a Facebook-on is egy ilyen hirdetés, amit kiröhögtek. Én nem hiszem, hogy ennyi energiát feccölne egy mai fiatal a poénkodásba-átverésbe, hogy készít ilyen plakátot is és kirakja a 11. kerületbe :D és tisztára olyan régimódi apróhirdetés betűtípus. Szerintetek?

Most jöjjön pár kép másnap reggeli futásomról... augusztus 19. vasárnap, mentünk később Ásotthalomra, délvidékre látogatni hosszabb ideig. Úgyhogy előtte még jól megtoltam a futkorászást.

Azóta már az utóbbi rajzocskát (miazistenez) eltüntették. Lefutottam 2018 első 21 kilométerét. A futásról fogok külön bejegyzést írni. Jó, Budapesti látogatásról is akartam, és nem írtam mégse. De a futás olyan dolog, ami a mindennapjaim része, és néha túlzásokba esek. Amúgy Instagramon @doracycles vagyok, pedig már lehetnék @doraruns...

augusztus 19. még mindig

Vagy nem? Lényegtelen. Ami fontos, hogy megjegyezzem: falunap volt, tűzijátékot néztünk, ettünk és pihentünk. De még fontosabb, hogy fagyiztunk. Ezen a fagyizóhelyen háromszor is megfordultunk. Ez a Szent Korona Cukrászda Soltvadkerten. Ajánlom mindenkinek, aki arra jár, hogy térjen befele :D hatezer féle fagyi van. Szóval még olyan Ötezerkilencszázkilencvenhét fagyit biztos eszek az életemben. Na jó, nem, mer az olyanokat, mint a vanília, nem tartom említésre méltónak :DD

augusztus nemtudomhány

Poén-e vagy se, nem igazán készítettem képeket a nyaralásunk alatt. Ez Szeged amúgy, tetszettek az épülettalálkozások.

Az bizti, hogy jártunk egyik nap Szegeden (szerintem ez szerda volt), Soltvadkerten strandolni (szerintem ez kedd volt), levezettem Szegedre is teljesen egyedül! (mármint Zsömi ott ült mellettem, de nem nyúlt a kormányhoz :D) futni is voltam, nem is akármennyit, azt hiszem, 16 km-t. Nagyon szép, nyári időnk volt. Meglátogattuk Zsömi haverjait is, no, tán ez pont 20-a volt, azokkal is beszélgettünk.

Hozzáteszem, pénteken azért nem mentem be, mert betegszabit kellett kérjek utólagosan a napokra, ugyanis mivel ekkor dőlt el, hogy nem hosszabbítok, elcsaklizták a szabadságaim. Ja, el is felejtettem mondani, most jut eszembe az is, hogy péntekről vasárnapra majd meghaltam, mert megint rámjött a betegség, beszélni alig tudtam, nyelni se, forró teát ittam, AUGUSZTUSBAN!!!

Ásotthalmon aztán kigyógyultam a betegségből. Munkaundor? Nem kizárt. Lucie, az orvosom, nem kérdezte. Sajnált és imádatosan kedves volt, kiírt egész hétre rendesen.

Itt egy iszonyú finom kaja, Gringos Cantinába (Szeged), de mért van az olykor, hogy a másik kajája finomabb, mint a tiéd? :P

Mexikói style. Nem bírtam megenni mindet :D

Macskusz. Volt pici, szédelgő cica is, meg töröttfarkú fekete, de ezek ott lézengenek, többnyire sajátok. Két kutyus is van. Szerettem ott lenni. Csütörtökön indultunk haza. Tán ekkor jöttünk rá, hogy jó itthon. Bár akkor nem, amikor Zsömit befogták fát vágni :D végül az az emlék is megszépült neki, rájött, szereti a fizikai megerőltetéseket. Én is inkább beszálltam volna a fanyesésbe, de így is túl sokan voltak, férfiak. Ja, még egy eredmény: bekötöttünk egy routert a szomszédba :D tépélinkeset!

Errefele Zsömi ezeknek nagy szakértője, mindenki rá számít, ha hasonló gondja van.

Szóval irány haza, kivételesen blablakárral, elég későn érkeztünk, de nem volt sok baj a sráccal. Mégse szívesen utazok már blablakárral, kivéve persze, ha Michal utazik, mert ő aztán egy aranyember (még Attila utazott vele először):) Budapesten van a családja, de Prágában dolgozik, meg amúgy cseh, de tud magyarul is. Gyorsan vezetett és adott Fornettit. Igazi cukorbácsi :D

Na most mennem kell (5 óra 16 perc van, reggel), de majd folytatom :D

Itt vagyok :D már 14 is elmúlt, de ezt befejezem, nincs mese.

Csak nem akartam összecsapni, amúgy is van még sok minden ám! Pontosabban: Makács.

Ez egy fesztivál, egy tó mellett, ahová páran lerándultunk. Megérte.

augusztus 25. szombat délelőtt

Futás után, felöltözve, kupival.

Úton a villamoshoz. Pénteken is nagy buli lehetett.

Attilám, Lezli és Zsömi, már nagyon szomjas volt :D

Mondom én, aki először nyitotta ki a sörét :D talán délután 3-kor indult a vonatunk. Nem volt valami jó idő, de legalább nem esett.

Keressük a kajahelyünket, a pizzázót. Ez már Doksy. Most olvasom, hogy ez egy artificial lake amúgy, nem is természetes tó. Mindegy, arról nem is készült kép :D

Túrókrémes-kókuszos-banános-csokiszószos gofri, amit Zsömivel feleztem. Mert megtehetem :D

Drágáim. Hiányoznak.

Dia és Dám hátul. Azért én már itt kicsit spicces vótam. :D

Látszik :D

Attilán nem, ő neki ez teljesen természetes póz!

Koraeste, de már ment a parti.

Előtte Zsömivel ettünk még valami zsíros szalontüdős vagy gyomros akármit. Amiről nem tudtam, hogy az, de az lehetett. Mindegy, muszáj volt még kajálnom, éhes voltam. :D

Sok videó készült, sok kép, de még ez az egy vállalható :D DJ Brian és NFix & Candice voltak azok, akiket imádtunk. Viszont a Matamar meg Armin van Buuren... azokat hagyjuk. Akkora tömeg lett, hogy ott hagytuk Ármint :D ráadásul nem is olyanokat játszott, amiket ismertünk. De nem bántuk.

Azért ott voltunk hajnal 3 utánig, hiszen Ármin akkor kezdett :D

Ezt is megjegyzem egy életre, de az inkább a videóknak köszönhető :P

Brájen.

És ez már hazafele a vonaton. Kétszer kellett átszállni! Reggel 7 után értünk haza, ha jól emlékszem. Lezli aszondja: "na, gyerekek, ezután már el tudom képzelni, milyen lehet csövesnek lenni," mely kijelentését a váróteremben rácsos karfás vasszékeken alvás előzte meg. Én nem nagyon aludtam, utálok fel-felriadni. Dia nagyon kivolt, nekem nem volt különösebb bajom. Zsömi is kikészült. Valahogy én jól viselem ezeket 😎

augusztus 29. szerda

Aznap interjúra mentem. Azóta felvettek 2 helyre, de csak egyet vállaltam el :D ehhez az interjúhoz, ami egyébként másfél órás volt, Dé / Vid segített hozzá, először nem vettek fel a magyar csapatba, a Beneluxékhoz akartak, de végül mégis felvettek volna, csak én akkorra már elvállaltam a másik melót... sebaj. Nem kell nekem itt bérszámfejtés. Nem hiszem, hogy a jövőmben sokat akarok majd bérszámot fejteni. Persze sose árt új ismereteket szerezni. Csak épp inkább virágot kötnék, mint bérszámot fejtenék... :P

augusztus 31. péntek

És a nyár utolsó napja. Laza Salandázás újabb srácainkkal, akiket nagyon szeretünk. Azóta kialakult egy rendszeres program szombatonként, mégpedig pókerezés. Eddig két alkalom volt, a harmadik most elmaradt Attila búcsúbulija miatt (ismételten csak azt tudom mondani: NEKEM SEMMI BAJOM NEM VOLT!!! pedig fél 5-kor feküdtem le, futottam, mit tudom én...).

Nem sok mindent lehet itt megemlíteni, talán azt, hogy másnap délután utaztam haza Budapestre, és megfogadtam, hogy sohatöbbé Rájener :D aztán még vissza is azzal kellett jönnöm, azt Attila amúgy majdnem lekéste. De komolyan mondom, ez a majdnem 2 órával későbbi indulás rendszeresen kikészíti az idegeket. Akkor már inkább buszozom.

Lassan készülődöm, mert találkozom Sandyval :D humuszbárba megyünk. Ma voltam több mint 1 év után bikramjógán. Zenés volt, és nagyon jól esett. Vicces, régen sokkal rosszabbul bírtam. Most pont kellemesen izzadtam. Fogok még menni a jövő héten is. Ez is egy addiktív sport különben. Sajnos nekem a laza jógázgatás nem a műfajom. Pedig néha nem ártana lassítani.

Mióta itthon vagyok (vasárnap este) meg sem állok, alig volt pár óra, amit pihenésnek neveznék. Zsömivel 1 napot hétvégén biztos szoktunk pihenni, amikor nem csinálunk semmit. Holnap jön ő is ide. Mondhatom, hogy "kihasználom," hogy nincs itt...

Amúgy most a sarokban ülök mama foteljába, Beni meg a kanapén röhög mint állat, már sír és tök idegesítő :D Szomszédok megy a TV-ben, most ebédeltem. Beni amúgy az unokaöcsém.

Most süt a nap, szóval ez már nekem elég!:) nem mintha esőben rosszkedvű lennék - sőt, olyankor is elmegyek futni ha az volt betervezve - de mégiscsak más, ha süt a nap.

Olyan helyen kéne lakni, ahol mindig süt...

Nyár - III. rész

Még szeptember 26-án írtam:

Nemsokára eljön az utolsó napom a cégnél, és még nem végeztem a nyárral sem...

A kókszgolyó a hűtőben, a ruhák kiteregetve, nagyjából be vagyok pakolva...

Közben még alig ettem ma, de futottam legalább 26 km-t (most már nem megyek feljebb egy ideig, most már az idők javítása lesz a cél), hajat mostam, porszívóztam, port töröltem...

Meg ma van 7 hónapja, hogy Zsömi, szóval el kell menni este vele kajálni.

Ja és az új szerződésemet is ma írom alá, ha minden igaz.

S még a pénteki búcsúbulira is össze kell írnom zenéket, meg, hogy mit vigyek.

Vágjunk is bele :D a III. rész augusztus első felét öleli fel.

És ez a ma, azaz szeptember 29. szombat.

Na, akkor újratervezés :D most jöttem az Albertből, ettem banánchipset és szőlőt, meg egy almát, voltam futni (20 helyett 24 km lett belőle!) süt a nap kék az ég büdös vagyok mert még nem volt időm fürdeni mivel Chris Davies épp takarította a kádat, amikor megérkeztem.

Megvolt a búcsúbuli. Attila, you will be missed! Nagyon!

Kik voltak ott? Klau, férje, Sylvie, Nika, Pat, Stefán, Zsömi, Csen, Dudi, Lezli, Chris Davies, Rebi, Niki, én. Szóval voltunk egy páran és megtoltuk a partit, 21-től hajnal 4-ig… volt Groovehouse-tól a Hajnal, Viva Sofia, A hegyekbe fönn, meg minden, ami kell. Egy korszak lezárult, hogy ilyen klisésen fejezzem ki magam… Attilával kezdtem a tréninget, meg Györgyivel, Mónikával, és most már egyikőjük sincs Prágában. Szétszóródunk. De mindig marad egy keménymag, és mindig ott van a „remény” hogy lesznek újak, akik ugyanolyanok, mint mi, one of a kind mindenki, ahogy Lezli szokta mondani, mindenki különleges. Ha rájuk gondolok, tudom, hogy nyálas, de szeretetet és hálát érzek, hogy ismerhetem őket… igen! Köszönöm Prága! :D

De térjünk vissza augusztusra, mintha nem tegnap lett volna az utolsó napom. Erről majd lesz külön bejegyzés, ha visszatértem Prágába (október 11. addig remélhetőleg letudom a nyárral kapcsolatos írásokat :DD).

És már október 1. van, otthon ülök, 22 km futás után, másfél óra jóga előtt, elég sok kaja után… :D franc. Na, mindegy. Sose fogok ebből kigyógyulni szerintem. Kezdjük.

augusztus 3. péntek

Ez egy nagyon finom Lidl-s fagyi, Smoothie fagyi, asszem málnás. Nem csak melltartó van rajtam, szerintem futás után vagyok valamivel. Aznap este utaztunk haza Budapestre Zsömivel... éccaka persze.

augusztus 4. szombat

Szerintem igen jól néztünk ki másnapra ahhoz képest, hogy éjjel utaztunk.

Erre az eseményre.

A képen Levi, Dorka és Csillína, utóbbi kettő menyasszony és menyasszony, utóbbi gimis legjobb barátném, a fiatalember pedig eggyel alattunk járt, úgy volt, ő nem jön az esküvőre, de mégis volt hely, mivel Andiék nem jöttek. Az esküvő pedig gimis barátnőmnek, Briginek az esküvője volt, férjhez ment Regőhöz.

Rengeteget ettem, ittam, táncoltunk, sírtunk :D viszont a ceremóniamestert azóta is emlegetjük, hogy ebből azért többet is ki lehetett volna hozni. A legfinomabb a körtés-karamellás torta volt, és amúgy ezt ne ilyen gejlen képzeljétek el, mert tiszta könnyű volt. A borászatban volt Budafokon a lagzi, előtte a templomban pedig az a pap tartotta a szertartást, akihez mi jártunk még 10 éves korom előtt, amikor ugye kötelezően mennem kellett a misére. Apa jutott Zsolt atyáról eszembe, mert ő nagyon szerette, furcsa érzés volt.

Ezek pedig mink vagyunk Zsömivel, mert fekete-fehérben ez a kép jobban nézett ki. Pedig a ruhám okkersárga. Itt már ittunk.

augusztus 6. hétfő

Ezen a hétfői napon csináltattam másodjára személyit, mióta Prágában vagyok, mert sikerült elhagyni (még Prágában). Egész jó képek lettek, nem úgy, mint a jogsim... Zsömi hazament előző este vasárnap egyedül repülőgéppel. Én ugye nem tudtam, ID híján... úgyhogy csináltattam egy útlevelet is, biztos, ami biztos :D

Ez aznap reggeli futásom után. Vettem magamnak egy új futócipőt. Muszáj volt. És a futás mennyire jól esett ebben a cipőben! Viszont legközelebb megint inkább Asics márka mellett döntök. Nincs gond ezzel, de vészvétel volt, mert a Camponában nem nagyon volt jó Asics. A háttérben a kedvenc graffitim (Budafok!).

És a futás közben készült kép az elkészült budafoki ócsózenekarcsapatról, Nagy Kőbánya utcai team, köztük nagybátyám. Szerintem zseni lett.

augusztus 7. kedd

Ez már Prága újra. Futás közben megint. Mivel aznap mentem el a dokihoz, hogy szerezzek igazolást előző napra. Mert hát muszáj volt. Ez pedig egy kocsma, reggel 8 körül. Keleti kényelem.

Aznap még korizni is elmentem. Itt épp napoztam (nem a lábam, hanem a felsőtestem sült le ennek következtében). Olyan 8 km-re van tőlünk ez a park. Olyan meleg volt, hogy kiégett a fű. Vicces ebbe ma belegondolni :D

Itt megtekinthető egy ideális nyári futás utáni ebédkörülmény. Szomszédok, én a nappaliban, saláta (sült virslivel), bodzás alkoholmentes hideg sör. Imádom.

augusztus 9. csütörtök

Munkahelyi ebédidői depresszió alkoholmentes Mojitoval. Ha túl sokat nem mész munkába, elszoksz tőle és utálod. Utána megszokod. És akkor már nem utálod. És nem azt utálod, hogy dolgoznod kell. Hanem a munkát. :D Pontosabban azt a fajta időbeosztási kötöttséget, amit soha többé nem akarok megtapasztalni az életemben.

augusztus 11. szombat

Ez kell nekem, kéremszépen. 1-2 km-re onnan, ahol lakom, már ilyen utakon rohangásztam szombat reggel.

Ez kicsit creepy, de azért csodálatra méltó. Futás közben szintén, +1 km-re az előző helyről.

És az aznapi program: Prague Pride!

Drága FarkasLaci jött látogatóba a Mama Shelter hotel furgonjával végigvonulni a városon. Életem első Pride-ja volt, Csennel és Tündivel karöltve. Nagy volt végigbulizni a macskaköveken fényes nappal, mindenféle népekkel, amilyenek mi is vagyunk:) jöjjön ímhol pár kép az eseményről :D

Itt váltam le róluk, a Letna parknál. Persze Zsömi nem jött, de megnézve a videókat, amiket csináltam, örült is neki :D

augusztus 12. vasárnap

Vasárnappal zárom ezt a kicsit rövidebb bejegyzést. Ilyen volt egy ideális hétvége PrágábanŽluté lázně az egyik legjobb hely Prágában. A Moldva mentén van kialakítva, homokos strand, marinált csirkesaslik vagy grillcsirke, sör, babzsákok. Megfordultunk itt néhányszor. Bár többször lett volna lehetőségünk. De ha az ember dolgozik a kánikulai hétköznapokon...

Ezen a délutánon fellépett Chris Davies, táncoltunk is rája, 1-2 kisgyerek társaságában :D mert mások nem csatlakoztak hozzánk, de mi élveztük a délutáni strandpartit. Az utolsó előtti képen Pád leönti Diát vízzel - készült kép utána is, de azt most itt nem osztom meg :D (semmi vérengzés nem vót azér nem kell félni)...

És aznap este, kint a babzsákon Zsöminél, a (szőrös) lábaink :D egy babzsákot elhoztam Christől, mert nem igen fért el, ebből meg mai napig profitálunk, az ágyra is feltesszük és hirtelen támlás lesz. Nézzük a Breaking Bad c. sorit amit én nem láttam, főleg azt lessük ennek dőlve, fagyit eszegetve (én három tányérral :D). A fagyi nem nyári hangulat, azt most szombaton (szeptember 29.) is ettem :D igaz, elfogyott...

Na, ezért mondom, hogy így nézett ki egy ideális nyári hétvége:)

<3