Hiátus

Nem blogoltam egy ideje...

Van egy kép, amit kitettem Facebook-ra, nagybátyám kommentált alá. Tudjátok vannak idősebb rokonaim, akik kommentelnek, de ez nem egy olyan komment volt, ami után sóhajtozok, hogy miért is írta oda.

Nagyon fontos a család, nagyon fontos, hogy tartsuk a családdal a kapcsolatot. Édesanyám unokatestvérének a férje meghalt pár hete - nemrég derült ki, mert a lánya, fia másfél hétig nem hívták fel, az alatt a másfél hét alatt halt meg...

Nagyon szerettem én is, nagyon kedves ember volt. Szóval nem szabad elhanyagolni az embereket. Egyszercsak azon kapod magad, hogy nincsenek.

Örülj, hogy vannak, ha vannak, akiket szerethetsz.

Na, de most legyen egypár kép két héttel ezelőttről.

Tulajdonképpen azóta minden megtörtént, ami még sosem...

Jelenleg Budapesten vagyok. Az All-in Pubban voltunk néhány barátommal, Oszvaldával, Kírával... de ez most Prágáról. Eredetileg 10-én szerettem volna posztolni ezeket a képeket.

Legközelebb még Magyarországról igyekszem jelentkezni az itteni történésekkel.

"Ő itt Dávid, a barátnőm"

december 3-a, avagy a nap, amikor megbetegedtem

itt még nem voltam beteg. állítólag van Spar-os rozé itthon is

kápóvásárlás előtt odaköpött a graffitti

Kírával, aki ittjárt!, amatőr pózerkedünk

Pattal felmásztunk ide

lándzsás útifű, avagy lebetegedtem

erre nem is tudok mit írni

Ami még éjfél után eszembe jut: új az életemben, hogy Office c. sorozaatot nézek , sikerült rávennie egy kollégámnak. Imádom.

Még nem tudom, mi a jövőm, csak a jelent ismerem. Most ez számít. Sokszor koncentrálnom kell, hogy ne vesszek el a gondolataimban, ne stresszeljek, ne idegeskedjek, aggódjak. Nagyon igyekszem, hogy tudatos lehessek én is úgy , hogy nem erőlködöm. Még nagyon az elején vagyok, de egyre előrébb jutok. Talán 30 éves koromra fel is növök.

Jó lenne befejezni végre valamelyik írásomat...